II.

Sziasztok! Meghoztam a második részt, és lehet, hogy csak én vagyok le sokkolva, de már elértük a 100 oldalmegjelenítést. Nagyon köszönöm és remélem tetszeni fog az új rész! Jó olvasást! :3 ♥♥

|Madison Heart|

Miután elfogyasztottam a shaket csak azután indultam haza miután biztos nem voltam abban, hogy Kate nem alszik el még ma. Amint hazaértem épp, hogy beestem a szobába, már rögtön kapcsoltam is be a laptopot és kerestem utána Mr. Paynenek. Tudhattam volna, honnan olyan ismerős a neve, amint megvolt vigyorogva dőltem hátra az ágyon és ütöttem be unoka tesóm számát. 
- Madii! - felnevettek, majd kényes hangon válaszolok.
- Lukeyyyy! - miután kivihogtuk magunkat, nagyot nyelve vettem komolyabbra a hangsúlyt.
- Arról lenne szó, hogy nagyon kéne a telefonodból egy szám! 
- Milyen szám? Kinek a száma? - kezd el kíváncsiskodni.
- Liam Paynenek! Kate nagyon fanolja és mivel bármikor meghalhat szeretné, ha találkozna vele. - mondom hadarva.
- Mi? Kate bármikor meghalhat? - hangja elhallóan cseng, ami bennem a szomorúságot éleszti fel.
- Hogy is mondjam...Elalszik, és álmában meghal, érted? - mondom csüggedten.
- Azonnal oda utazom! Liamnek pedig amint letettük küldöm a számát! És Katenek üzend meg, várjon meg! - ezzel a mondattal le is tette, majd a telefon rezget be. A számot elküldte. Elmosolyodom, majd a telefon számra kattintva helyezzem ismét a fülem mellé a készüléket.
- Liam Payne! - hangja rekedtesen szólal meg a telefonban, vagy csak ez zötyögött be.
- Helló, Liam! Itt Madison Heart, Luke Hemmings unokatestvére. Tőle kértem el a számod egy számomra nagyon fontos szívességért, amit ígérem meghálálok majd! - térek egyből a lényegre.
- Madison, igaz? Miről lenne szó? - kérdezi kedvesen.
- A legjobb barátnőm, Kate nagyon nagy rajongótok főleg neked, és már idősebb nálam, waow, a lényeg ha elalszik meghalhat és szeretném boldoggá tenni az utolsó pár napját vagy mennyit. És szeretném ha találkoznátok! - mondom nagyot nyelve.
- Ez nagyon kedves tőled, Madison. Benne vagyok és nagyon sajnálom a barátnődet! - hallatszik az őszinte sajnálat hangján, de én nem akarom magam megsajnáltatni, sőt ez is közös bennünk Katetel, utáljuk ha sajnálnak minket!
- Tudom, nem ismersz minket, de erre az egyre megkérlek se engem, se Katat ne sajnáld! - mondom ki őszintén a véleményem.
- Rendben! Mikor találkozzunk és hol? - tér a lényegre. 
- Legyen ma délután 4 - kor a Trafalgar téren. Ezer százalék, hogy Luke beszélt rólam nektek, de ha elfelejtettél volna fekete hajam van és barna szemem, majd fekete szövet kabátban leszek, piros farmerben és boka csizmába. A mellettem lévő lány pedig dögösen fog kinézni. Szóval tuti fel is mersz minket. - mondom vigyorogva.
- És mi van akkor ha ti ismertek fel engem? - kérdezi játékosan.
- Egyszerű. Én nem ismerhetlek fel, mert még nem láttalak, de Kateben nem vagyok biztos. Szóval a Trafalgaron 4 - kor. Légy ott, Payne vagy megharagszom! - mondom mosolyogva.
- Rendben! 4 - kor! - mondja, én pedig a piros kagylóra kattintva fejezem be a beszélgetést. Furcsa egy srác az biztos. 

- El sem hiszem, hogy mindenbe bele kell ütnöd az orrod, Mad! - mondja ingerülten és újabb adag ruhát hajít ki a szekrényen.
- Mindent a te érdekedben. És miután beszélgettetek, meg nem tudom hova mentek felhívsz, elmegyek érted utána pedig buli lesz! - mondom neki dőlve az ajtófélfának.
- És mi van akkor ha nemet mondok? - incselkedve nézz rám, én pedig tekintettét állva, vigyorodom el.
- Olyan nincs aranyom. - felnevettek, miközben hátra csuklik a fejem. - Tudnod kell, hogy mióta elárultad a titkod, a kezembe adtad a napjaidat! - nézzek a szemébe.
- Lemerem fogadni, hogy a sátán lánya vagy, csak nem vallod be! - félelemmel mondja, de miután felhúztam az egyik szemöldököm elröhögi magát.
- Inkább öltözzön a kisasszony, mert csupaszon fogom kivinni a Januári hidegben. - mondom vigyorogva.
- Jó siettek már! - mondja én pedig ott hagyom és lemegyek a hűtőhöz. A kék frizsiderben találok egy csokis pudingot amit egy teás kanállal el is fogyasztok. Mire végzek a csokis mámorral, Kate is letipeg magassarkújában.
- Végre! - rá emelem barna szemeim, amik meg is akadnak ott. Lábán a magassarkú bakancsa büszkén virít, testre simuló farmer nadrágot visel, felül pedig egy idézetes pulóverrel fedte fehér atlétáját, de szemem arcán akad meg. Ragyog. Alig tett fel némi sminket, de nem is kell neki. Barna szemei az örömtől ragyognak, és ajkain lekaparhatatlan vigyor húzódik szélesebbre.
- Kateline! Csodásan nézel ki! - állok fel és megölelem. 

- Köszönöm! Nem tűnök beképzeltnek vagy valami? - ajkamba harapok, hogy fel ne nevessek és elengedem.
- Ne viccelj, Kate! Inkább igyekezzünk, mielőtt lelépne Payne! - mondom kabátomat magamra kapva és begombolva.
- Rendben! - nagyot nyelve indul le a lépcsőn, majd megáll az anyós ülésnél. Kinyitom neki az ajtót és bepattan mellém.
- Amúgy neked tetszik, Luke? - kérdezem bepörgetve a motort.
- Már mint Luke Hemmings, az unokatesód? - kérdezi és hála a visszapillantónak, meglátom bíbor vörös arcát.
- Neki is tetszel, és mivel tőle kértem el Liam számát tudd a betegségről és azt mondta az első géppel repül ide, csak várd meg! - kacsintok rá, majd elindulok a Trafalgar térre.
- Miért nem szólalsz meg? Elvitte a kiscica a nyelved? - kérdezem leállítva a motort. 
- Nem csak..Tényleg tetszem Lukenak? - kérdezi csillogó szemekkel, mire felnevettek.
- Ha nem tetszenél, nem repülne ide! Na sipirc ki! - mondom és meg is lököm. Morog egyet, majd elhagyja a járművet, ahogy én is. Megállunk a Trafalgar tér közepén és egy darabig némán állunk ott, majd egymásra nézzünk és kiszakad belőlünk a röhögés. Már a könnyeim is folynak, de képtelen vagyok abba hagyni a nevetést. Csak jön és jön, nem tehettek róla. 
- Azt is hozzá tehetted volna, hogy ti lesztek a leghangosabbak! - kuncogás zavarja meg vonyításunkat. Kate azonnal abba hagyja, sőt mintha benne rekedt volna a levegő. Felnézzek megtörölve a szemem, és felnézzek a most érkezett jövevényre. Szent szar! Tényleg baszott helyes!
- Li..Li.. - barátnőm rám emeli barna szemeit, és segítséget kér bennük, mire bólintok. 
- Madison Heart! Ön gondolom Liam Payne! - kezet nyújtok miközben igen feltűnően végig mérem. Lábain sötét barna bakancs díszeleg, amihez farmert húzott és fekete bőr dzsekit. Ajkain játékos vigyor játszik, haja pedig tüsisen, de mégis sűrűn borítja fejbőrét. 

- Pontosan. És a barátnője? - szemembe nézz, mire elengedem kezét és magam mellé rángatom a nyögdécselős lányt.
- Kateline Wilson! De gondolom te is be tudsz mutatkozni! - nézzek rá "Mi lesz már?" nézéssel. Nagy szerencsémre észbe kap és kezét nyújtja.
- Nem illik sürgetni, na. Kate Wilson! És nagyon örülök a találkozásnak! - bűvös mosolyt kanyarít arcára, ami miatt én is elmosolyodom.
- Részemről a szerencse, hogy egy ilyen szép lányokkal találkozhatok! - Kate elpirul.
- Nekem viszont mennem kell! - emelem fel a kezem, mire mindketten meglepetten néznek rám. - Megmondtam, hogy lelépek. Amúgy is kezdődik a műszakom! Jó szórakozást fiatalok! - kacsint rájuk, majd megölelve Katet elindulok. Kocsiba huppanok és meg sem állok hazáig. Kihasználva a hideg, de nem esős időt gyorsan átváltok futós cuccba és beindítva az MP3 - at indulok futni. A műszakom csak este kezdődik és tart egészen reggel 8 - ig. Jó munka mi? Pont a legjobbat fogtam ki a szórakozó helyen, de ez van, jól fizet és nekem sem kell másik. Hogy is mondják? Annyira megszerettem a helyet, hogy szinte beleolvadtam a környezetembe. Pontosan. Oké, elég. Agy tekervényeket leállítani és futás. 


Szürkületre értem haza. A telefonom nem mutatott ki semmilyen nem fogadott hívást, sem üzenetet, így első dolgom volt felhívni a lányt, hogy épségben hazaért - e. Kétszer csöngött ki, majd felvette.
- Mondjad! - huppika. Felébresztettem.
- Bocsi! Azt hittem még nem értél haza vagy valami! - mondom lesütve a szemem.
- Sajnálom, Mad el is felejtettem. Már itthon vagyok és már aludtam. - mondja nyöszörögve.
- Azért jó, hogy feltudtalak meg kelteni. - húzom el a szám. - Befejeztem! A buli elmaradt amiért kapsz, de holnap mesélsz Liamről meg a találkozótokról, de most mennem kell zuhanyozni! - mondom sürgetve, mert az óra 7  ütött és nekem fél nyolcra ott kell lennem.
- Rendben! Csak hozzáteszem, Liam megakar ismerni téged! - majd lerakja és csak a pittyegés hallatszik. Direkt csinálta. Most visszakaptam a kocsis dolgot. Csak egyet elfelejtett a drága. Engem nem izgat, Liam Payne.