XV.

Sziasztok! Új rész és nagyon szépen köszönöm a több mint 2000(!!!) oldalmegjelenítést. Tényleg hihetetlenek vagytok lányok ( akár fiúk;) ) ! Most pedig nem húzom tovább a szót jó olvasást! ♥♥

|Madison Heart|

- Akkor ezt adjátok oda a menedzsmentnek és ha tetszik nekik, akkor veletek a munkám befejeződött! - váltottam át hivatalosba.
- Madison! Nyugi! Király a dal, király vagy te is, mi is! - ölel magához Lou.
- Oké srácok! Akkor menjetek és holnap? - kérdezem mosolyogva.
- Holnap reggel zaklattunk, szóval senkivel ne találjunk csupaszon! - kacsint rám Niall.
- Holnap reggel?!? Akkor már Gem is itt lesz! - mosolyodom el.
- Akkor holnap hozzátok a lányokat is! Még Smithet is hozhatott! - kacsintok Liamre.
- Hát akkor holnap reggel! - ölelnek meg sorba, majd lelépnek. Amint elhajtanak a kocsival, írok egy sms - t, majd felsiettek. Bűnösnek érzem magam, de most szükségem van rá. Pár perc múlva meg is jelenik, és rögtön letámad ajkaival. Az ágyra lök, de mielőtt jobban belemélyednénk a dolgokba fölém hajolva megkérdezi.
- Mi történt? - barna szemei az aggodalomtól csillognak.
- Liam Payne!
- Már megint az a fasz?!? Felejtsd már el, sokkal jobbat érdemelsz nála! - száll le rólam, mire felkönyöklök.
- Most komolyan kiakadtál? Tudod, mit érzek iránta? Szeretem! - nyögöm ki. A szemében a szánalom lángja gyúl, majd megrázza a fejét.
- Akkor bocs! Azt hiszem már te nem az vagy, aki régen! - és kimegy. Elhagyja a szobám, majd a trappolása is megszűnik és becsapva a bejárati ajtót, egyedül hagy a gondolataimmal. Megfordulok és a párnába sikítva felpattanok és lerohanok. Kezem a zongorára csusszan, a papírt előrántom a zsebemből, kezembe veszem a tollat és leülve lefirkantok pár sort, majd letéve a kezemből a zongora billentyűire csusszan a kezem ismét. Majd lehunyom a szemem, és belekezdek a dalba.

- Gemma! - ölelem magamhoz a lányt.

- Annyira hiányoztál! De anyáéknál is jó volt lenni! - mosolyodik el.

- Holnap reggel a tesódék jönnek reggelizni! - szemei elkerekednek, majd ismét nyakamba ugrik.

- Ez szuper! És Ő is? - kérdezi kíváncsian.

- A fiúk, El, Pezz és az a ribanc is.

- Ohh! - suttogja csalódottan.

- Yepp! És Louis és Harry is megtudta! - hatalmas vigyor kúszik arcára.

- És mit akarsz csinálni? Lecsapni rá avagy az ujjaid köré csavarni? - felnevet mire elmosolyodom.

- Elengedni! - mosolyodom el.
- Elengedni?!? - tojás alakú lesz a szeme és döbbenten nézz.
- Miért?
- Mert ő boldog, én is az leszek! Na most megyek! Austinnak meg kell írni pár dalt! - kacsintok rá és lelépek.

- Hé Mad én leléptem Harryvel bulizni! Lehet jövök vagy nem! Jó éjt! - kiáltja majd hangos ajtócsapódás jelzi elmenetelét. Pár perc múlva viszont megszólal a csengő. Lesiettek és ajtót nyitok.
- Ige...Liam! Mit keresel itt? - hajába túr ziháltan,végig mér, majd elmosolyodik.
- Mindent elmagyarázok, de először is! Bemehetek? - kérdezi én pedig biccentve beengedem.
- Szerelmi? Bánat? Lánykérés? - nagyon fájt ezeket kérdezni, de csak így biztosíthattam magam arról, hogy elhitettem vele, hogy nem érdekel mit csinál.
- Talán! Nem! Nem! - vágja rá határozottan, majd elmosolyodik.
- Szerelmi? Pff..Liam..Én is a szerelem? Miért nem keresel fel egy orvost? - kérdezem karba tett kezekkel.
- Mert ez egy részlet! És veled talán..megírhatnám...-nagyot nyelve néz a szemembe.
- Mutasd csak! - odaadja nekem én pedig végig futtatva tekintettem rajta elmosolyodom.- Leveszed a kabátot és lent a stúdióban találkozunk! - felsiettek, majd előkeresve az összegyűrt papírt ráfirkantom az utolsó sorokat is, majd visszasiettek. Liam addig feszülten áll, majd meglát és elmosolyodik. Kinyomtatom a dalt két példányban, majd a kezébe nyomom az egyiket.
- Vegyél fel egy gitárt én csatlakozzon zongorával! - biccent, én pedig a zongoránál foglalok helyet. Lehunyom a szeme, de semmi, majd felnézzek és Liam gyönyörű barna szemeivel találom szembe magam. Összemosolygunk és azonnal elindulnak ujjaim.

I figured it out,
I figured it out from black and white
Seconds and hours,
Maybe they had to take some time

I know how it goes,
I know how it goes from wrong and right
Silence and sound
Did they ever hold each other tight
Like us?
Did they ever fight
Like us?

You and I
We don't wanna be like them
We can make it 'til the end
Nothing can come between
You and I
Not even the gods above
Can separate the two of us
No, nothing can come between
You and I

Oh, you and I

I figured it out,
Saw the mistakes of up and down
Meet in the middle,
There's always room for common ground

I see what it's like,
I see what it's like for day and night
Never together
'Cause they see things in a different light
Like us
But they never tried
Like us

You and I
We don't wanna be like them
We can make it 'til the end
Nothing can come between
You and I
Not even the gods above
Can separate the two of us

'Cause you and I...

We don't wanna be like them,
We can make it 'til the end,
Nothing can come between
You and I
Not even the gods above
Can separate the two of us
No, nothing can come between
You and I

You and I
Oh, you and I
Oh, you and I
We can make it if we try,
You and I
Oh, you and I 

Liamre pillantok, majd ismét összemosolygunk.

- És a dal címe? - kérdezem furcsán. Elvigyorodik, leteszi a gitárt, mellém ül, szorosan.

- Nem egyértelmű? - kezébe veszi arcom, mire elpirulok és a szívem 6000 - szer gyorsabban kezd el verni, de megrázoma fejem. - Te és én! Én és te...- majd megcsókol, amitől minden érzékem beindul.

XIV.

Hello! Tudom, nem ilyen gyorsan megy egy dal megírás, de nekem most igen xD A lényeg pedig el sem hiszem, hogy ezt kell leírnom, de 1900 (!!!) oldalmegjelenítés kevesebb, mint 2 (!!!!!) hónap alatt az...nekem sokk! Nagyon köszönöm, de tényleg! Hihetetlennek vagytok, és jó olvasást hozzá!! Puszi Enci!

|Madison Heart|

- Viszont akkor muszáj lesz találkoznod a többiekkel is! - Harryre nézzek megrökönyödve, majd felsóhajtok.
- Benne vagytok, de akkor ne most még. Várjunk még vele! - kortyolok a poharamba.
- És van már elképzelésed? Mert nekem rengeteg! - Harry tökre izgatott lett, hogy újra együtt az egész csapat. Én ennek nem annyira örülök, hisz akkor találkoznom kell azokkal is akikkel nem akarok.
- Harry először is nyugi, másodszor nagy baj lenne, ha eltűnnék 5 percre. Le kell mennem megnéznem valamit! - Harry gyanakodva néz rám, majd lassan kimérten biccent. Arcára puszit nyomok és lesiettek. Egyenesen be az én kis szobámba. Van egy kisebb stúdióm itt, vörössel és feketével összekombinálva. Beállítom a szabályzókat és felvéve egy üres lapot bemegyek és a gitáromat a vállamra helyezve lecsücsülök a kanapéra. Tudom, hogy lefog jönni Harry, de elkapott az ihlet, és ha nem írom el elfogom felejteni. Így hát a lapot a kemény tartóba illesztve, a filctoll kupakját számba hagyva felírom a lap tetejére.
One Direction - Midnight Memories
Midnight & Harry Styles - Dalszöveg szerző

Megpendítem a gitár húrjait és amint hallom a dallamot rájövök, ide nem ez kell. Körbesuhintva tekintettem rögtön szemet szúr az elektronikus gitár. Végig a fiúkra gondolok. Hogy járjuk az utcákat. Nem érdekel, hogy lesziszegnek mi egyre hangosabbal leszünk. Ünneplünk, hogy együtt a csapat, hogy visszajöttek a srácok.
- Ugye én is segíthetek? - Harryre rám sem nézzek biccentek.
- Állj a mikrofonhoz és énekelj amit gondolsz. Én meg adom hozzá a dallamot. - visszahuppanok ő pedig elhelyezkedve rám néz, majd számol.
- 1, 2, 3,.- és megpendítem a húrokat. Sokkal jobban szól. De Harry is rögtön belekezd én pedig vele együtt adom a hangot.
Straight off the plane to a new hotel
Just touched down, you could never tell
A big house party with a crowded kitchen
People talk shh but we don't listen

Mosolyogva figyeltem, hogy most mit énekeljen, de hamar csatlakozom.

Tell me that I'm wrong but I do what I please
Way too many people in the Addison Lee
Now I'm at the age when I know what I need, oh, whoa

Midnight memories, oh, oh, oh, oh.
Baby you and me
Stumbling in the street
Singing, singing, singing, singing
Midnight memories, oh, oh, oh, oh.
Anywhere we go never say no
Just do it, do it, do it, do it

Harryvel összenézzünk és elvigyorodunk.
- Meg van az eleje! - leteszem magam mellé a gitárt és felállok. Harry azonnal a magasba emel és megpörgetve letesz, majd magához szorít.
- Ügyesek vagyunk együtt, Hazza! A nővéred amúgy bármikor megjöhet! - biccent, majd kisétálunk és leülve a forgó székbe leírom a versszakokat. Harry addig nézelődik, de amikor felnézzek rá úgy nézz rám, mintha kísértetet látni.
- Minden oké? - kérdezem letéve a lapokat.
- Persze, csak..Szerelmes vagy? - kérdezi a szövegen újra végig futtatva a szemét.
- Nem, miért lennék az? - kérdezem, de hamar megtudom, hogy melyik kotta van a kezébe. Ami Róla szól. Ami kettőnkről szól. A picsába, hogy nem dobtam már ki.
- Felénekelhettem? - kérdezi mire biccentek némán. Visszamegy, én beállítok pár hangot, majd felnézzek rá. Elmosolyodik és bele kezd.

You and I
We don't wanna be like them
We can make it till the end
Nothing can come between you and I
Not even the Gods above can separate the two of us
No nothing can come between you and I
Oh, you and I

- Ez kurva jó, Mad! - mondja Harry megölelve. - És ne hazudj még magadnak se! - suttogja.

- De mit csináljak? Ha bevallom ki az, ugyan olyan lesz! - mondom kikelve magamból, mire elvigyorodik.

- Niall? Louis? Zayn? Én? - kérdezem, mire nevetve megrázom a fejem.

- Liam? - kérdezi tovább vigyorogva, mire nem válaszolok, de érzem, hogy vér szökik a fejembe. - Payne? - a hangja sokkal másabb. Nem játékos, komoly. Nem viccelődő, kimért.

- Sajnos.. - mondom, de ezután csak két kart érzek meg a hátamon.

- Te sokkal jobban összeillenél vele, mint az a ribanc! - suttogja, mire ellököm magamtól.

- Ne beszélj így róla. A legjobb barátod barátnője. Én azért beszélhetek róla csúnyán, mert nekem senkim.- elmosolyodik, majd látom ahogy minden szépen esik le neki.

- Akkor ezért szakítottad meg velünk a kapcsolatot, hogy ne lásd többet? - kérdezi furcsán.

- Mikor rájöttem Luke segítségével, mert amúgy azt hittem Niall hiányzik, akkor már Ausztráliában voltunk. De már előtte megakartam. Új lapot akartam, egy fehéret amit már teleírtam dalszövegekkel. És amin újra rajta vagy! - mosolyodom el.

- És a fiúk is! Nem szólok semmit Liamről senkinek, de ez akkor sem mehet így tovább hogy gyötröd magad! - mondja, mire felnevettek.

- Az még csak most fog jönni, Harry. Szerinted miért nem akartam veletek annyira találkozni? - biccent, majd a telefonját kikeresve felhív valakit.

- BooBear! Ki van veled? - kérdezi vigyorogva Harry. Azt ne mond, hogy ide hívod őket, könyörgöm ne!

- Liam? - zavarodottan nézz, majd szem forgatva elmosolyodik.

- Oké, akkor gyertek hárman, ő meg vásárolgasson. Ti meg gyertek a címre! Hatalmas meglepetés van itt! - Hazza rám vigyorog majd kacsintva leteszi, és megfogva a kezem felhúzz.
- A fiúk pár percen belül itt lesznek ha Lou vezet. Épp kajálni készültek, szóval van valami kajád? - elmosolyodom, majd a hűtőből kiemelek 5 pizzát és a sütőbe téve kettőt Harryre nézzek.
- Ügye tudod, hogy majd bővíteni kell a szerzők nevét? - kérdezi vigyorogva.
- Miért? 
- Mert amint meglátják a dalt beleszeretnek, és befejezik. - a csengő szakítja meg hangját, ő pedig kisiet és ajtót nyit.
- Ugye van a csajodnak kajája, mert éhen döglök! - Niall hangja vigyort csal az arcomra, majd odakiáltok nekik.
- Nem vagyok Hazza csaja, talán csak barátja, jelen pillanatban. 5 perce még munkatársak voltunk! - kacsintok a fürtösre, a másik három pedig tátott szájjal nézz végig rajtam.
- Ez ugye nem álom! - Niall még a szemét is megvakarja, hogy biztos legyen, de nem tűntem el.
- Nem álom,sőt! Már a pizza is készül! - kacsintok közelebb menve.
- Most már tudom, mi tetszett meg benned anno. Ha tovább folytatod leteperlek itt a konyha kövön, és a fiúk előtt! - fülembe suttogja, miközben megölel.
- Bocsi, Niall ezt a vonatot már lekésted! - Harry elhúzza tőlem a szöszit, mire felnevettek.
- Bocsi Szöszi! - Zayn is megölel és egy ideig el sem akar engedni. 

- Na most én! - Zayn elenged, de Louis hamar a karjai közé zár.

- Ha még egyszer el mersz tűnni kisasszony nagyon, de nagyon megemlegetted! - Louis hangja komoly mégis ott a szeretet ami miatt erősebben bújok hozzá. 

- Értettem és nagyon sajnálom. De veletek miújság? - elengedem Lout de ő átkarol és így nézzünk a többiekre.

- Még van egy kérdésünk. Harrynek Midnighttal kéne lennie nem pedig veled! - én és Harry összevigyorgunk és kibújva karja alól Harry mellé állok. 

- Srácok szeretném bemutatni Midnight kisasszonyt zeneszerzőt és fényképészt.

- Harry full komolyan mondja egy gyér mosoly mellett, én pedig úgy vigyorgok, mint a töklápma.

- Mi a...? - elkerekedett szemmel nézz ránk mind három.

- Ja igen felhagytam a pultos lány szerepével és Lukenak hála beálltam Midnightnak. - a fiúk még mindig döbbenten néznek, de Niallnek szólásra nyílnak ajkai.

-És Harry honnan tudja ezt mind?!? - Harry felsóhajt majd elmosolyodik. 

- Ugye Gem lekerült Ausztráliába és volt közte meg Ashton között valami. De ott volt Ő is- itt rám mutat - és nagyon jóba lettek. Nem rég tudtam meg én is. Most lesz 1 hete. Ezért akartam annyira én mert nem akarta hogy megtudjátok még. 

- De akkor mi változott? - Lou gyanakodva nézz hol rám hol Harryre.

- Meg van egy fél dal! - mondja büszkén. 

- Máris?? - vigyorogva bólogatott mint egy kiskutya.

- Feléneklitek? Igaz még az eleje van meg, de ha gondoljátok befejezhetitek! - kedvesen rájuk mosolygok ők pedig heves bólogatással felelnek. Elindulunk Harryvel le, majd amint beérünk adom is a kezükbe. Végig olvassák és vigyorogva összenéznek.

- Ez nagyon üt és nekem van a folytatáshoz ihletem is, de nem akarjátok ketten befejezni? - Harryvel megrázzuk a fejünket.

- Nyugodtan hozzá írhatok és be is fejezhetitek a dalt. Bővül a zeneszerzők listája. - kacsintok rá.

- Akkor egy tollat! - előveszek a hátsó zsebemből majd felé nyújtom. Azonnal kaparni kezd majd vigyorogva nézz fel. 

- Ez a szám ütni fog! - Niall kiveszi a kezéből és ő is megismétli majd Zayn is. 

- Kész! - kezembe veszem és végig futottam rajta a szemem. 

5 foot something with the skinny jeans

Don't look back, baby follow me

I don't know where I'm going but I'm finding my way

Same old shh but a different day

Tell me that I'm wrong but I do what I please

Way too many people in the Addison Lee

Now I'm at the age when I know what I need, oh, whoa

Midnight memories, oh, oh, oh, oh.

Baby you and me

Stumbling in the street

Singing, singing, singing, singing

Midnight memories, oh, oh, oh, oh.

Anywhere we go never say no

Just do it, do it, do it

You and me and all our friends

I don't care how much we spend

Baby, this is what the night is for, oh, oh, oh

I know nothing's making sense

For tonight let's just pretend

I don't wanna stop so give me more, oh, oh, oh, oh, oh, oh

Midnight memories, oh, oh, oh, oh.

Baby you and me

Stumbling in the street

Singing, singing, singing, singing

Midnight memories, oh, oh, oh, oh.

Anywhere we go never say no

Just do it, do it, do it, do it

- Akkor megnézitek? - kérdezem vigyorogva.

-Igen csak szólunk Liamnek és bezabáljuk a pizzát!  - mondja Niall. Harryre kapom a szemem mire megrázza a fejét és helyeslően bólogat.

- Rendben srácok! - sóhajtok fel majd felsiettek. Berakom a másik hármat is ezeket meg félre rakom hűlni.

- Hé, Mad! Minden oké?  - Lou a szívbajt hozta rám, de csak sóhajtva bólintok. - Akkor miért néztél olyan gyorsan Harryre mikor mondta Niall, hogy áthívja Liamet? - a picsába Louis és a nagy eszed!
- Semmiért! Csak összemosolyogtunk! - legyintek mosolyogva.
- Azért volt akkor a szemedben rémült és azért rázta meg a fejét Harry! - összekulcsolja a kezét mellkasa előtt, és "nekem nem tudsz" hazudni nézéssel nézz.
- De Harrynek sem kéne tudnia! Ha megtudod elmondod El - nek, és nem akarom, hogy még több ember tudja. - mondom csüggedten.
- De mit? - kérdezi idegesen.
- Hogy szerelmes vagyok Paynebe! - mondom szikrázóan szemébe nézve. Nagyot nyel, és elkeseredett szemmel nézz rám.
- Madison Heart mond mit?  - megrázom a  fejem és a pizzák felé fordulok. Már készen vannak kiakarom őket venni, de Lou maga felé ránt.
- Hé! Semmi gond! És El megfogja tudni, mert a barátnőm, de nem mondja nekik vissza. Bízz bennünk. És szerintem te sokkal jobban összeillesz Vele, mint Smith! És még valami mielőtt megölelek. Ha szeretnéd segíthetek, hogy sokszor maradjatok együtt! - majd megölel. Mélyen szívom magamba illatát, és erősen ölelem vissza. Talán erre volt szükségem. Egy Louis - féléhez. Most hasonlított egy bátyóra, mint egy sima barátra.
- Köszönöm, Lou, de inkább azt kérném, hogy verd ki a fejemből. Nem akarom elvenni attól a kurvától. - mondom halkan.
- Rendben, nyuszifül! Segítek elfelejteni őt! 
- Megjött Payne! - kiabálja Hazza és beront. - Hát ti mi a faszt csináltok itt? - kérdezi döbbenten.
- Tudja! Látta mikor rád néztem! De ha elmondjátok valakinek is, kiheréllek mind kettőtöket! - mondom, majd elengedve Lout kisétálok. 
- Akkor Liam bemutatom Midnightot azaz egy régi - új barátot! - mondja Zayn és maga mellé húzz. A lábától nézzem felfelé a fiút. Még mindig nagyon dögösen öltözködik, de amikor az arcára, szemébe nézzek megszűnik minden. Csak én meg ő, ez ami olyan képtelennek tűnik. Újra találkoztunk. A gyomrom görcsbe rándul. Térdeim összekoccannak, de Lou érintése a vállamon felébreszt. Gyéren elmosolyodom és továbbra is a döbbent szemébe nézzek.
- Hello Payne! Rég láttalak! - mondom, de ő azonnal átölel. Döbbenten nézzem, de visszaölelem és még az illatából is megengedek magamnak.
- Soha többet nem tűnhetsz el! Világos! Ha még egyszer megteszed a rendőrséget fogom rád küldeni! - elmosolyodom, majd ellökve picit magamtól vissza nyelem könnyeimet.
- Egy kérdés. Miért nem hívtátok fel Luke - ot?
- Mert azt mondta, te nem Ausztráliában vagy?!? - akad ki Niall.
- Egész nyáron ott voltam, utána feljöttem ide! 
- Nem számít! A lényeg újra megvagy! Az albumunk kész amit fel is veszünk, de előtte eszünk! - mondja Niall és a többiekkel besiet a konyhába. Én és Liam maradunk. Egymásra nézünk, és csak mosolygunk. 
- Srácok elhiszem, nagyon hiányoztatok egymásnak, de éhen halok! - néz ki Harry. Besiettek, lehajtott fejjel, majd beülök Lou és Hazza közé. Louis közelebb hajol, majd suttogva alig halhatóan mond valamit, ami miatt muszáj felkapnom a fejem.
- Biztos vagy te benne, hogy elakarod felejteni? 10 percig voltunk ott és úgy szikrázott ott a levegő, mint mikor én és Eleanor az ágyban vagyunk!

XIII.

Sziasztok Törpikék! Beindul a történet vagyis remélem lassan, de biztosan elindulunk a végállomásra. Vonatos kedvembe vagyok...Oké, ezt senkit nem érdekel felfogtam..xD A lényeg nagyon szépen köszönöm, hogy olyan sokan olvassátok a blogom, remek érzéssel tölt fel feljönni ide. Ígérem sietek a kövivel! Pusszancs nektek, bye!! ♥♥♥

|Liam Payne|

A telefonom ébresztőjére kelni életem legrosszabb dolga. Főleg egy olyan álomból, amiből soha nem akarok felébredni. Megint Vele álmodtam. Mióta nem beszéltünk mindig szerepel az álmaimban, és végül egymásé vagyunk és megérezhetem epres ajkait az enyémen. De mindig megzavar valami. És az kezd idegesítő lenni. Hol lehet egyáltalán most? Mit csinálhat? Mivel töltheti a nélkülünk eltöltött időt. Elég Payne! Felülök és a mosdóba megyek. Megmosom arcom végig simítok borostás arcomon, majd a tükörbe nézzek. Megrázva fejem leveszem pólóm, majd bokszerem és beállok a tusoló alá. A vízcseppek energiával, életkedvvel töltenek fel, majd végig dörzsölve a szappant a bőrömön, hajamat is megmosom. Törölközőt a derekamra kötve szállok ki és indulok le a földszintre. Tejet öntve egy tányérba majd csoki golyót, ülök le és enni kezdek. Minden nyugodt addig amíg a négy idióta be nem ront vigyorogva.
- Liam! Micsoda csodás reggelre ébredtünk! - Lou átkarol és cuppanós puszit nyom arcomra.
- Miről maradtam le? - kérdezem furcsán lenyelve az utolsó falatot.
- Röviden. Tegnap az egyik fasz beszélt egy igen különleges személlyel, aki valamelyikünkkel együtt dolgozva megír egy dalt. - darálja le Harry.
- És ki az a különleges személy? Hát Midnight! - Niall úgy vigyorog, mintha megtalálta volna élete nőjét.
- Értelmezzem. Valamelyikünk írni fog egy dalt Midnighttal az új albumunkra? - vigyorogva bólintgatnak, majd Harry nyitja szólásra a száját, de be is zárja. Szeme izgatottsággal teli, vigyora lekaparhatatlan.
- Szóval igyekezz, és tudjuk meg ki fogja megírni az utolsó dalt az albumunkra. - Zayn óvatosan meg lök én pedig biccentek.
- Kérek 10 percet! - már mindenki más csinál, szóval felesleges volt mondanom valamit is. Felsiettek és felvéve egy fekete Calvin Klein bokszert, egy fehér V - nyakú pólót, fekete bőr dzsekit, farmert, zoknit, bakancsot és a fürdőben még eltökölök 10 percet a hajammal. Majd dübörögve térek vissza a türelmetlen fiúkhoz.
- Indulhatunk? - kérdezi Lou.
- Ja. Kivezet? - elvigyorodik gonoszan, majd kiront a lakásból. A többiekkel utána siettünk, bezárva a lakást. Én beülök az anyós ülésre, a három másik hátra. Lou úgy vezet akár egy őrült, de hamar ott termünk a hatalmas épület előtt. Köszönve a recepciósoknak felsiettünk a 22. emeletre, de nem telik egy helyben. Harry a haját igazítja minden fél perc után, Niall eszik, és ha elfogy új étel terem kezei között. Zayn dobol, alsó ajkát rágcsálja. Lou pedig énekel, én pedig végig nézzem az ideges haverjaimat.
- Nyugi! Egyikünk megkapja megismerkedek vele, és közénk hozza! - mondom Lou vállát megfogva.
- De mi van ha gyűlöl minket vagy..? - kérdezi Niall teli számmal.
- Biztos nem, mert biztos vagyok benne, hogy szeret minket! - vágja rá Harry. Gyanakodva nézünk rá, és értelmezzük zavaros mondatát.
- Oké, srácok! Inkább induljunk! Megjöttünk! - Zayn elindul és mi utána lódulunk. Lou az oldalamba csíp, ami egy igen más hangot adat ki belőlem, a srác pedig vihogva húzz el a közelembe, de hamar utolérem és lefogva őt Niall elé állítom.
- Niall, Lou vár egy csikizésre tőled! Benne vagy? - gonoszan elmosolyodik a szöszi, és Louhoz közeledve aki már ficánkolódik karjaim között. Hamar összeroskad és leterítve tovább csikizzük.
- Srácok, gyertek! 10 perc múlva már indulnia kell valamelyikőtöknek! - az egyik menedzser jön ki a szobából, mi pedig röhögve felpattanunk és besétálunk. Megállunk Harry és Zayn mellett majd a fekete hajúra nézzek. Roger név szerepel a névtábláján, majd szemeibe nézzek.
- Szóval? - kérdezem meg.
- Döntésetek el! 5 percetek maradt! - leül a székbe és onnan néz minket. Mintha ennyivel el lehetne intézni! Szerencséje, hogy már megszoktuk, mert tuti neki mentünk volna.
- Akkor? - kérdezi Lou. Niall elveszi az 5 pálcikát a szerkényről és megáll mellettünk, majd egyszerre vesszük. Megnézzük a pálcikákat, de akárhogy is nézzük az enyém a legkisebb.
- Payne! Remek! Akkor indulhatunk? - Roger felpattan vigyorogva én pedig végig nézzek a fiúkon. Mind bátorítóan mosolyognak kivéve Harry. A szeme borsónyira váltott, arcából eltűnt a szín, és ajkai sem olyan rózsaszínek.
- Jól vagy haver? - kérdezem aggódva.
- Igen, persze! Csak majd ne akadj ki! - elmosolyodik bátorítóan, majd egy pohár vízjel a kezében leül és iszogatja a semmibe meredve. Megrázom a fejem és leülök mellé.
- Menj, haver! Légy szerencséd a lánynál! - kacsintok rá. Döbbenten nézz mind a négy, mire elmosolyodva meglököm a fürtöst aki vigyorogva pattan fel és rohan is ki.
- Honnan veszed, hogy lány? - kérdezik a srácok.
- Nem láttátok a szemébe azt a félelmet? - kérdezem furcsán.
- Haver, őszintén egy sápadt srácot láttunk, de félőset nem! - feleli Zayn.
- Hát legalább becsajozik! - huppan le mellém Niall.
- Ja és mi? - kérdezem körbe futtatva szemeim.
- Csocsó? - felkapom a fejem Lou kérdésére, és újabb versengés után elérjük a liftet.

|Madison Heart|

Legyen Harry, könyörgöm legyen Harry! Gemma elment vásárolni, hogy egyedül legyek a sráccal, aki kifogott, de én nem akarok egyedül lenni. Mi van akkor ha Liam vagy Niall az? Louis-tól és Zayn-től nem félek annyira, Harrytől pedig pláne nem, de Liam és Niall....Az ajtó nyitódik és Harry fürtös barna hajai megnyugtatnak és rögtön karjaiba ugrok.

- Egy pillanatra.. - suttogom mosolyogva.

- Egy pillanatra, Liam  volt, de reakciómat látva nekem adta! - vigyorodik el, majd ellök magától és megpörget.

- Gyönyörű nő lettél! - egy mintás szoknya van rajtam, piros v - nyakú blúzzal, fekete harisnyával, és piros tornacipővel.

- Köszönöm Harry! Te pedig évről évre sármosabb vagy, és a hajad is nő! - túrok bele mire felnevet.

- Oké, akkor kezdjük is el a dal írást! - csap össze tenyereivel.

- Rendben Hazza de miről szóljon? - kérdezem mire egy csepp gondolkodás után rajtam akad meg a szeme.

- Midnight! - vágja rá és megfogja kezeim. Arcunk közelebb kerül, de én még mindig furcsán nézzek rá. Majd belenézzek zöld szemeibe és minden leesik. Mintha egy kis filmet látnék. London. Sötétben. Egy buli. Én, Ő, a srácok, a lányok. Össze - vissza és senki nem tőrödik velünk. Gondtalan kamaszok vagyunk csak egy éjszakára. Harryvel egyszerre vigyorodom el és nyögöm ki az utolsó szót.

- Memories.

XII.

Sziasztok Babák! Amint megígértem siettem is a következő résszel és ma még boldogabb vagyok, hisz 1 hónap alatt több mint 1500 oldalmegjelenítéssel büszkélkedhettek! Köszönöm nektek és jó olvasást! ♥♥

|Madison Heart|

Újra itthon, teljesen új otthonban, teljesen új élettel mégis hiányzik valami. Kivételesen nem Katere gondolok, ő mindig hiányzik. Itt most az 5 idióta jön képbe. Tudom, én szakítottam meg minden kapcsolatot velük, de hiányoznak és ha Gemmára nézzek, csak még jobban fáj, hogy ezen még változhattatok, de nem szeretnék. - - Min gondolkodik, Ms Heart? - visszatérek a valóságba. Oda ahol velem szembe Austin Mahone ül és kíváncsian, fürkésző szemekkel nézz.
- Régi haverokon. De most te vagy itt, és sokadjára említem Madison. - mosolyodom el. - Szóval van neked itt egy szám. - kottákat feltúrom, de végül meg van amire gondoltam. Kezébe nyomom és elmosolyodom.
- Hozzád illene. - ezt a számot Lukeról írtam le, mikor minden nap láttam hogy kisírt szemekkel jön ki a szobájából és sehogy nem tudjuk felvidítani. De sikerült és ezért tértem most vissza, és ha nem talál meg pár kottát talán még mindig az a pultos lány maradok.
- Tetszik, sőt imádom! - és dudorászni is kezdi miközben lábával üti a ritmust. Én gitárral becsatlakozom, végül éneklésbe torkollik és a dal ritmussal együtt elkészül.
- Akkor elfogadod? - kérdezem mire biccent.
- De még kéne kettő dal az albumra! - szontyolodik el.
- Meg lesz, ígérem! Viszont menned kell. - mondom mire szomorú kölyök kutya fejet vág. - Austiin! Indulj! - felnevettek, mire gonosz mosolyba váltanak ajkai és felrántva megölel, még jó, hogy letettem a gitárt.
- Holnap? - kérdezi fülembe, mire biccentek.
- Holnap. Most viszont tényleg indulj! - elenged és rám kacsintva elhagyja a szobát. Elmosolyodom, majd vissza ülve kezembe veszem a gitárt magam elé pedig a kottát. Lehunyom a szemem, és elképzelek egy tájat. Egy rétet, a nap ragyog, én fekszem a fűbe és valaki szintén. Nem nyitom ki szemeim. Nem nézzek a mellettem lévőre. Mindig ő az, és azt várja hogy kinyissam, de most nem fogom. Most az ujjaim indulnak el. Kalandoznak. Közelebb húzom magamhoz, és mélyen szívom magamba illatát. Ő a hátamat simogatja, miközben ajkaival hajamba puszikat lehel. A valóság visszaránt, ahogy az ujjaim is megmozdulnak a húrokon. Lassú dal számot játszom és mégis, mintha Neki írnám. Mert én és Ő fekszünk a réten. Csak én és ő. Kezeim megállítják a csengő húrokat és gyorsan tollat ragadva leírja a sorokat.
- Ez gyönyörű volt! - Gem hangja mindenből kizökkent. Elhalványodik Ő és a rét is. Visszacsöppenek abba az életbe, ahol gitár van a kezembe és dalt írok.
- Nem kellene még itt lenned! - lerakom a gitárt és rá nézzek.
- Tudom, csak gondoltam elmehetnénk kajálni. Mostanában igen nagyon a munkába vagy temetkezve jól jönne neked egy kis nyaralás! - mosolyodik el.
- Nyaralás? Austin albumára még kell két szám, és még egy csomó ember vár arra, hogy dolgozzak vele. Nincs időm nyaralásra! - felhúzza az egyik szemöldökét, majd végig mér.
- Harrynek tudni kéne rólad. Csak neki, de neki biztos. Elveszett belőled a örömteli lány, a vigyorgós. Akit megismertem! - az utolsó mondatok halkan mondja, mire lehunyom a szemem. Teljesen igaza van. Mióta Kate elment alig mosolyogtam.
- Rendben. Csak Harry. - ki se kell nyitni szemeim, nyakamba ugrik és végig puszilja arcom.
- Akkor gyere! - megfogja a kezem és felrángat.
- Ugye nem azért jöttél, hogy ebédeljünk? - kérdezem mosolyogva.
- Harryvel skypolok! Na de, shh! - mondja majd beránt a szobájába és megállítva leül az ágyra,
- Senki nem fog bemenni a szobába? Harry ez tényleg titkos és tudom, hogy fontos nektek, de örülj, hogy neked megengedte! - Gemma ledarálja az öcsének , majd rám kacsint.
- Ki az, Gemma? Nem vagyok már tini! Ki az? - hangja elindít bennem egy érzést. Lelkiismeretem csúnyán csóválja a fejét, és cincog közbe. Oda megyek és leülök Gemma mellé.
- Szia, Hazza! - intek neki, de ő csak úgy nézz rám mintha kísértetet látna. - Hahó!
- Madison...- nyögi ki. - El sem hiszem, hogy újra látlak! Tudod mióta keresünk már? - akad ki mire lesütöm a szemem.
- Gem mesélt róla! - mondom szomorúan. - Sajnálom, na! Nekem is hiányoztok, de meg kellett szakítanom a kapcsolatot. Törölni akartam mindent Kateről, de nem megy így..És nálatok már elcsesztem szóval..- felnézzek és gyéren elmosolyodom. Visszamosolyog rám fejet csóválva, mire Gem megbök.
- Nem tudnák rád haragudni, főleg én nem. Nézz Gemmára! Őszintén ilyen boldognak is régen láttam! - ránézzek a lányra aki kinyújtja a nyelvét.

- Akkor még egy kérésem lenne utána engedlek titeket! - gonoszan elmosolyodik, mi pedig összenézzünk.
- Telefon száma a hölgynek. - elmosolyodom, majd gyorsan leírom a chatbe.
- Ha megkérhetlek ne az igazi nevemet add meg. Szeretnék még titok lenni, amit nagyon, de nagyon jól kell eltitkolni. - biccent, majd felmutatja a telefont. A név helyére M.S. - t írt be. Elmosolyodva biccentek, majd az ajtó nyitása mindent megszakít.
- Még mindig Gemmával beszélsz! - legurulok a földre és még az ágy alá is, és befogom a szám, ne hogy megszólaljak.
- Igen, de mennie kell. - Harry hangja szórakozottságot tükröz és lehet én is nevetnék,  ha nem lennék ilyen helyzetben.
- Hát, akkor sziasztok! És Hazza a csaj jól van! - kinyomja majd Gemmával nézzek szembe, aki vigyorog, mint a töklámpa.
- Miért kellett az ágy alá is? - kinyújtom rá a nyelvem, majd kikászálódok.
- Most pedig... - a gépen kezd el böngészni, majd felnézz rám. - Szerzünk neked egy pasit. Szóval kérlek hívd fel ezt a számot. - odaadja a telefonom, amin már hívnak valakit.
- Ki az? - emelem a fülemhez. Gem csak rám vigyorog és kacsint, majd egy mély, férfias hang szól bele.
- Hello, itt Benjamin Sweet. Ki keresi? - a szívem dobogása lelassul, és ha nem akarnék akkor se tudnék nem mosolyogni.
- Szia. Itt Madison Heart. - suttogom félve.
- Ahá...A kisasszony. 10 perc múlva legyél a lakásomnál, most dolgozom. 10 perc! Ne késs! - majd leteszi. A pittyegést beszüntettem és kinyomva leteszem magam mellé.
- Mit mondott? - kérdezi kíváncsian, mire elmosolyodom.
- 10 perc múlva ott kéne lennem nála! - elvigyorodik, majd tapsol kettőt.
- Akkor mire vársz még! Igyekezz! - észbe kapok és sietni kezdek.
- De veled mi lesz? - kérdezem bakancsomat felhúzva.
- Nyugi van! Most menjetek el iszogatni, én pedig kitombolom a házban magamat. - rám kacsint.
- Értettem! Azért ne rombolj! - megölelem, majd kisiettek. Bepattanok az egyik kocsiba és egyenesen Benji házához megyek. Hamarabb megérkezem, mint 10 perc de csöngettek és hamar megjelenik Ő. A mosolyom az arcomra fagy. Szemeim végig mérik a fiút, akiből nyáron igazi férfi vált. Napsütötte bőre, ragyogó barna szemei rajtam futnak végig, ajkain örömteli mosoly, állán enyhe borosta. Haja kócos, de mégis az a "mostkeltemfel" frizura és nagyon is illik hozzá. Póló nincs rajta, így látszik kockás hasa, derekán pedig enyhén lóg a melegítő.
- Tyűha! - nyögöm ki és muszáj ajkamba harapnom, hogy ne támadjam le azonnal.
- Ezt én is mondhatnám, Szivi! - beletúr hajába, majd belenézz a szemembe. Mintha ez indítana be, de inkább mélyebbre akasztom fogaim és megérzem a véres ízt a számba.
- Akkor bejössz? - arrébb áll így betipegek, majd levéve kabátom és táskám felakasztom. - Valami innivalót?
- Nem, köszi! És amúgy sem azért jöttem! Magyarázattal tartozom neked! - mondom és felnézzek szemeibe.
- Mondja, kisasszony! - nevet fel és az ajtónak támaszkodik.
- Sajnálom, hogy itt hagytalak 3 hónapra és egy szót sem szóltam hogy létemről és én sem kérdezgettem felőled! Tényleg nagyon sajnálom, de...- a szavakat legyőzi az, hogy leteper, mint egy állatot. A szőnyegre esünk és még hajába túrok kezei derekamon simítanak fel - le.
- Tudod mióta vártam már erre? - kérdezi lihegve.
- Hogy megcsókolj? - kérdezem mosolyogva.
- Hogy újra lássalak! Nem tudom, miért tepertelek le és nem tudom miért akarok veled lefeküdni, de akarok! Most azonnal! - amint értelmezzem szavait, szemeim tágra nyílnak, de kikapcsolok mindent és megcsókolom ő pedig vissza.


- Őrületesen hiányoztál! - ölel magához újra meg újra.
- Nekem is! Bár most feküdtünk le először. - kuncogok fel.
- Másodszor! - szem forgatva helyezem állam mellkasára, majd szemébe nézek.
- Ez nem ismétlődhet meg még egyszer. - felnevet majd feljebb húzva mélyen nézz szemembe.
- És mit szólnál a barátság extrákhoz? - kérdezi mire felvonom a szemöldököm.
- De én már nem leszek pultos! - mondom zavartan.
- Én se vagyok már pultos, sőt! A bárt eladták és kávézót nyitottak öregeknek. - elmosolyodom, majd furcsán nézzek rá.
- Akkor mit dolgozol?
- Edző vagyok. És téged ágy gyakorlatra foglak edzeni! - szűzies csókot lop, majd szemembe néz. - Ha lehet? - kiskutya szemei igenre kényszerítenek, amit egy csókkal jelzek neki. De a telefon hamar megszólít, mielőtt elindulhatna a harmadik menet. Felpattanok és felkapok a telefont.
- Ms. Heart telefonja, kibeszél? - kérdezem.
- Jó napot, Midnight kisasszonyt keresném, a zene szöveg írót! - hangja rekedtes, én pedig gyorsan komolyabb, másabb hangon szólok vissza.
- Üdvözlöm! Midnight kisasszony vagyok ahogy ön mondaná. . elmosolyodom, majd ismét komolyra váltok.
- Egy igen különleges ajánlatot tennék fel. Megszeretném kérni, hogy az egyik bandának egy tagjával írjon egy dalt. Persze az ön kiléte csak annak az egy személynek szabad tudnia és nem mondhatja el a bandatagoknak sem. - biccentve leülök Benji mellé, aki kíváncsian néz.
- Benne vagyok. Majd a sráccal vagy lánnyal iratok alá egy titok tartási szerződést.
- Nagyon szépen köszönjük!
- Ugyan már! A banda nevét megtudhatom? - rácsapok Benji fürge ujjaira, majd felmosolygok rá.
- Persze. A banda nem más mint a One Direction! De ha nem vagyok udvariatlan leteszem,, mert dolgom van. Viszont hallásra, Ms. Midnight! - lerakja. Pittyegés hangzik utána. Elemelem a fülem mellől, ölembe ejtem kezeim, míg Benji kérdezget és a vállamat puszilgatja.
- Na kit kapott Midnight kisasszony? - kérdezi mosolyogva.
- A One Direction valamelyik tagját! 

XI.

Sziasztok Babák! Ez egy kicsit másabb rész lesz, mint az eddigiek és rövidebb lesz, de mindennek meg van az oka. Amint látjátok új design van. Remélem tetszeni fog és ígérem gyorsan hozom a következő részt! Jó olvasást! :3 ♥♥

~Szeptember elején~

A szél még enyhén fut végig London utcái között, de hamarosan erősebb lesz, akár esőt is hozva magával. Most mégis csak enyhén fut körbe, jelzésként. A szél mindent ellep Londonban, így a temető sem maradhat ki az alól. Egy kocsi áll meg most a bejáratnál, és leállva motorja egy fiatal, napbarnított hölgy száll ki belőle, napszemüveggel takarva szemét. Kezében a kocsi kulcsok, amit el is bújtat, majd ott hagyva autóját, a virág árushoz téved be. Nem szól, némán méri fel a terepet, de szeme egy sárgás virágon akad meg. A virágárus hölgy szótlanul figyeli, amint a lány elvesz egy csokor pitypangot és az idősebbikre pillant. A virágárus beüti az árat és halkan, suttogva mondja is ki. A lány nagyobb összeget tesz le a nő elé, majd távozik szó nélkül.
A lány felfelé sétál a dombon. majd bekanyarodik és megáll egy virágokkal teli sírnál. Ajkain kedves mosoly játszik, szeme könnyes, de lerakja a virágot és végig simít a síron. Szeme végig szalad a sírkőn, és elmosolyodik. Feláll és magában motyog valamit, amit a szél süvítve viszi tovább, majd egy könnycseppet ejt, ami a sírkőre esik, majd elindul. Az autója ugyan ott áll, csak gazdagodott pár esőcseppel. Mély sóhaj tör fel a lányból, majd beül az autójába. A tartókába túr, kezei egy borítékot emelnek ki. Végig simít rajta,lehunyja szemeit, de rögtön visszahelyezi és a telefonjára cseréli ki. Beilleszti helyére és pötyögve rajta halk dallam indul el. A gitár és a zongora keveréke tölti be a kocsit, még beindítja a motort. Elindul. Elhagyja a teret, utcát egy kieső részre megy, de Londonban tartózkodik még. Megáll egy hatalmas ház előtt és a zene is megáll. Elveszi a helyéről és hátradőlve pötyögni kezd rajta. Gyorsan ír, mintha már hozzá lennének szokva ujjai, vagy csak siet. Majd oldalra billenti a fejét, kilátása a házra nyílik, elmosolyodik. 
- Hát akkor, költözzünk be! - halk hangja büszke, mégis lágy, dallamos. Kezébe szorongatja a telefont és úgy száll ki. Besiet a házba és miután bezárta az ajtót, megfordulva neki dől. Lehunyja szemeit, majd mély sóhajt elengedve, megrebegteti szempilláit, majd körbe nézz. Barna szemeibe csodálat ül ki, ajkain pedig büszke mosoly váltakozik át néha ámulattá. Kiegyenesedik és beletúr éj fekete hajába. Elfelejt mindent, de hamar visszaesik, amint a csengő betölti a ház minden zugát, összerázkódik, majd szívéhez kapva fordul meg és kinyitja az ajtót. Egy szőkés hajú lány ugrik rögtön a nyakába és nevetve szorítja magához. A lány meglepetten, de vigyorogva visszaöleli, majd ellöki magától.
- Mégis honnan tudtad meg, hogy itt lakom? - kérdezi meg meglepetten.
- Tudod, Styles vagyok! - kacsint a lányra.
- De ugye ők nem tudják? - mintha rémület csücsülne szemei szélén. De vajon miért? És vajon kikről kérdezett
- Hidd el, ők most le vannak kötve a turnéval! - mondja majd ismét megöleli a lányt. - De azért érdeklődnek az állapotod iránt, főleg az öcsém! - suttogj a lány fülébe.
- Lényegtelen. A múltam lezártam. Velük együtt, de örülök, hogy te maradtál! - kócolja össze a szőke tincsit.
- Haj, te nő! Őrületbe kergetsz! - felsóhajt majd felnevet.
- Új élet, új állás, új ház! - végig futtatja ismét szemeit a házon, majd elmosolyodik.
- És új lakótárs! - karolja át a szöszi.
- És igen! Jó házat választottál! - mondja elismerően.
- Ohh, köszönöm! - vigyorodik el az újonnan érkezett.
- Ne bízd el magad! Gyere csak. Van egy új dal. - mondja izgatottan és leráncigálja egy lépcsőn. A szöszi kíváncsian nézi, ahogy a lány a kották között kutat és csillogó szemekkel nézz rá.
- Mutasd! - kiveszi a kezéből és végig futtatja rajta szemeit. - Ez kibaszott jó! - nézz fel a piruló lányra. - Akkor Ms. Heart dalszöveg író, fényképész és titokban világhírű Midnight zeneíró, fényképész. - A lány elvigyorodik és biccent.
- Gitáron meghallgatod? - kérdezi, mire a szöszi bólint. Elvesz egy gitárt és leülve végig simít rajta, amitől a gitár hangja szépen dallamosan. Lehunyja szemeit és elindítja a dalt.

                           If you could take my pulse right now                                             

It would feel just like a sledgehammer               

               If you could feel my heart beat now                                

              It would hit you like a sledgehammer                               

X.

Hello Babys! Meghoztam az új részt és lehet, hogy szomorkás lett, de ígérem a többi jobb hangulatban fog telni. :D Oké a lényeg nagyon szépen köszönöm, hogy olvassátok!! Befogtam :D Jó olvasást!! ♥♥

|Madison Heart|

Lihegve, csapzottan kelek fel és nézzek szét. Niall mellettem mocorog, de nem kell fel, én pedig elmosolyodom. Az egész egy szörnyű rémálom volt. Elmosolyodom, és beletúrok vizes tincseim közé. Nem bírok visszaaludni ezek után, így kisétálok a fürdőbe és megmosom az arcom. Lekapcsolom a lámpát majd elhagyom a szobám és lesétálok a konyhába. Egy pohár vizet öntök, míg egyik kezemmel megtámaszkodom és lassan kortyolok, majd csoszogást hallok és szipogást. Odanézzek és Luke szőke tincsivel találom szembe magam. Mit keress itt? Nem Katetel kéne lennie?
- Te sem tudsz aludni? - meglepetten nézzek rá, majd szépen elkezd visszapörögni a tegnapi nap.A kórház, hogy Niall vigasztal, majd ahogy Harryék is beestek. Az orvos is jött utána, aki őszinte részvétét adta, majd elsietett. A fiúk hazaráncigáltak minket, de én is Luke még mindig nem szólaltunk meg. Némán telt az út, míg meg nem érkeztünk a lakásig. Luke és én azonnal kidőltünk, de arra még emlékszem, hogy a fiúk aggódással a szemükben nézték végig belső traumánkat, önmarcangolásunkat. Mert rengeteg volt. Főleg bennem. Hogy tehettem volna szebbé az életét, hogy ezt a pár napot boldogabbá tehettem volna, de aztán Luke fölém hajolt és elmotyogott valamit a fülembe, ami miatt tudtam újra fel kell állnom. És felkeltem, megmosakodtam, felhívtam Niallt, hogy jöjjön át. Míg zuhanyoztam elgondolkodtam. Ma lesz a temetés, hogy a fiúk is letudjanak búcsúzni tőle. De nekik holnaptól turné. Én elmegyek. Lukekal vissza Ausztráliába. És hogy mi lesz én köztem és Niall között? Eldöntöttem, mikor megláttam az ajtóban tele aggódással a szemében. Luke elsuhintotta előttem a kezét, mire újra belenéztem a kék szemeibe. Halványan elmosolyodtam, és válaszoltam.
- Rémálmok. - szem forgatva teszem be a mosogatóba a poharat és Lukera nézek.
- Ma temetés. Holnap utazzunk. - suttogom, biccent.
- És mi lesz Vele? - elmosolyodom, és csak legyintek.
- Bízz rám mindent. Viszont felhasználom a nagyi pénzét. - mondom mire meglepetten nézz.
- Az egészet a temetésre?
- Nem. A nagyi pénzéből fizetem ki a temetést, de marad és mikor visszajövök új életet kezdek. - elmosolyodik és magához húz.
- Tudod mielőtt lefeküdtünk volna aludni, kint volt a konyhába és valamit nagyon írt. Még nem voltam nála, de az ott maradt. - suttogja a fülembe.
- Megnézzük jó? - elmosolyodik, majd ellök.
- Most menj! - szabadjára engedj én pedig elindulok vissza Niallhez. Lefekszem mellé, mire rögtön magához szorít és ajkait fülemhez húzza.
- Itt vagyok. Itt leszek! - elmosolyodom, majd mélyen szívom be az illatát. Nem sokáig Horan, nem sokáig...


Vége. Kateline Wilson föld alá lett temetve, örökre. A fiúk most nálam vannak, vagyis Styles, Hemmings, Horan, Tomlinson, Calder, Malik, Edwards és Payne meg a kurvája. Most Kate biztos büszke lenne rám, hogy végre nem siratom, de ez van. Szerettem, de tudom így jobb neki. És ezért tudok többet nem sírni, sőt. Egész végig Niallt néztem. Félre kell hívnom. Muszáj.
- Szöszi, tudnák beszélni? - kérdezem, mire tömött szájjal bólint. Megfogom a kezét és felvezettem a szobámba. Leül az ágyra én pedig mellé.
- Beszélnünk kell! - egyszerre mondjuk ki, amin elmosolyodok, míg ő meglepetten nézz rám.
- Kezd te! - mondja, mire bólintok.
- Ma gondolkoztam, vagyis tegnap. És most mindkettőnknek másfelé mennek útjai. Neked most ott lesz a turné, rám pedig vár egy új élet. Tarthatjuk  kapcsolatot és lehetünk barátok, de azt hiszem...
- Szakítanunk kell! - mondjuk ki egyszerre, mire felcserélődnek az arcmimikák.
- Ugyan erre gondoltam én is. Tudom, hogy most halt meg a legjobb barátnőd, de úgy érzem nekünk nincs közös jövőnk!
- De jó volt ez a pár hét! - elmosolyodom, és megölelem. - Köszönöm!
- Én köszönöm! - elenged, majd mosolyogva hagyjuk el a szobát. A lányok a szajhával együtt sietnek be a konyhába, utánam és kíváncsian néznek rám,a hogy épp a poharamból iszok.
- Mit beszéltettek? - kérdezi Perrie, mire elmosolyodom.
- Niall és én csatlakoztunk Harry klubjába! - kacsint rájuk, mire furcsán néznek rám.
- Hogy mit csináltattok? - Louis hangja olyan mértékben volt hangos, mintha pont a fülembe kiabált volna, de nem kellett sokat várni, meg is jelent mind a négy, magyarázatra várva.
- Szóval, miért? - kérdezi Harry, de El elhallgattat.
- Mi miért? Nekünk nem mondott még semmit, csak az hogy csatlakoztak Harry klubjához! - Niall elmosolyodik, majd megáll mellettem.
- Szakítottunk! - mondjuk egyszerre. Elég már, hogy együtt beszélünk! Kezd idegesíteni!
- Hogy mit csináltatok? - kérdezi Smith mintha nem hallotta volna rendesen. Gonoszan ránézzek és az arcába vigyorgok.
- Szakítottunk és mivel holnap elválnak útjaink így egy darabig ez lesz az utolsó pillanat, hogy én veletek vagyok! - nézzek körbe.
- A számod meg van bármikor felhívhatlak! - karol át Pezz, mire elmosolyodom.
- Mindegyikőtöknek meg van a száma, kivéve Sophiának, de neked nem is kell, eddig se kerestelek nagyon! - újabb pont ide. Annyira jó érzéssel tölt fel, amikor beszólok neki.
- Ez beszólás akart lenni? - kérdez fölényesen, mire elmosolyodom.
- Az is volt, de ne zavarjon. - köhintek, mire Pezz felkuncog.
- Elég, csajok! Ne most veszekedjetek! Úgy tudom tegnap meghalt valaki! - Liam és az okos gondolatai. Úgy nézzek rá, mint egy idegbetegre, de szó nélkül hagyom. Végignézzek a többieken, majd halványan elmosolyodom.


- Jó koncertet holnap! - ölelem meg Harryt.
- Nektek pedig jó utat. Biztos nem szeretnél jönni, az első one directionös koncertünkre? - kérdezi, mire felnevettek.
- Ha tudnád, hogy hányszor voltam már a koncerteteken! - elmosolyodik, és újra megölel. Mindenkit megöleltem kivéve Smithet, majd intéssel elhagyták a házam. Lukekal csak ketten maradtunk. Egymásra néztünk, és bólintottunk. Lementünk a pincébe és előkerestünk pár (sok) dobozt, amit felvittünk.
- Mivel kezdjük? - kérdezi én pedig végignézzek.
- A képekkel! Óvatosan Luke, mert kinyiffansz ha valamelyiket eltöröd! - elmosolyodva bólint és a nappaliba megy, én meg az előszobába. Végigsimítok az első képen itt, amin Luke és Kate van, de nem látszik az arcuk. A naplemente felé sétálnak, Ausztriába a tengerparton kéz a kézben, és annyira tetszett ez a kép, hogy muszáj volt beraknom képkeretbe. De most le kell szednem innen. Holnap ha elutazzunk csak az üres lakás marad, dobozokkal, amiket eltüntettek, amikor visszajövök. Kiköltözök a külső részre, és egy nagyobb lakásba. A nagyi pénzéből berendezzem, és elindítom ismeretlen néven a karrierem. Észre se veszem, de kész is vagyok az előszobával. és már a dobozba teszem bele.
- És miután kész vagyunk? - kérdezi Luke csendesen.
- Átmegyünk Kate lakásába, és ugyanezt megcsináljuk. De nem kéne zene? - kérdezem mire nevetve bólint.
- De 5SOS - t rakj be! - szem forgatva viszem le a laptopot és dugom be az erősítőkbe. Nem érdekel, hogy 10 óra múlt, mi csomagolunk. A ház minden négyzetében van egy hangszóró így az egész lakás a tesóméktól fog szólni, vagy ami épp jön utánuk. Lejátszásra indítom, és rögtön felcsendül a Dont Stop. Lukekal pedig vigyorogva énekeljük.

- Akkor én nyissam ki? - kérdem, mire komolyan biccent. Nagy levegőt veszek és kinyitom az ajtót. Amint átlépem a küszöböt, minden emlékem vele kapcsolatban előtör.. Hogy a lépcsőről leszaladva törtem el a kezem, hogy a kanapén átfordulva bicsaklott ki a csuklója, de ő még mindig röhögött, és hogy a fiúkkal itt párna csatáztunk és elcsattant köztem és Mikey között az utolsó csókunk azon a napon. Emlékszem pont éjfél előtt csókolt meg, és mikor elváltunk éjfél volt, és újabb csók csattant és végül az ágyban kötöttünk ki.
- Min gondolkodsz? - kérdezi halványan elmosolyodva.
- Az éjféli csókon Mikeyval. - felnevet, majd összekócolja a hajam.
- Kezd fent én meg elkezdem lent. - elmosolyodom és felsiettek. Az ágyon két borítékot találok. Felveszem őket és elolvasom. Luke, a másikon Madison.
- Hé, Hemmings! Gyere! - kiabálok és leülök az ágyra. Hamar megjelenik a szöszi feje, majd a kezemben tartott borítékokra nézz.
- Azok mik? - kérdezi és lehuppan mellém.
- Amire mondtad, hogy nagyon írt valamit. Tessék! - adom a kezébe az övét én meg megfordítom, ám ott van egy kis üzenet.

"Csak akkor bonts ki, ha nagyon nagy baj van. Nem pénz, szerelmi tanács..Szeretlek!! ♥ :)" 

- Még akkor is velünk foglalkozol mikor tudod, hogy meghalsz, te nő! - sóhajtok és Lukera nézzek. Ő olvassa a levelet. És közben különféle érzelmek váltakoznak az arcán. Bánat, öröm, meglepettség de a legnagyobb közölük a hiány. 

- Hé, itt vagyok oké! - fogom a vállát és mintha ez lett volna  szakadék, összetör és a vállamba hajolva felzokog. Csitítgatom és nyugtatom, de az én könnyeim is megindulnak új utakra. Ketten vagyunk a házában, és kiadjuk azt az űrt, amire nem tudunk csak szavakat aggasztani, hogy nagy, vagy annál is nagyobb. Az űr olyan, amit te döntesz el, hogy nő vagy csökken. Most nő, de lesz amikor változni fog. Mikor a fekete lyuk kisebbedni és kisebbedni fog majd eltűnik.

IX.

Sziasztok!! Boldog húsvétot és sok locsolkodót!! Viszont ha hamarabb tudom, hogy a mai napra esik a rész esküszöm nem így írtam volna, de mivel mára esett, így szívás!! Szóval jó olvasást és még egyszer sajnálom meg sok locsolkodót!! 

U.i: Elértük a több mint 1000 (!!!!) oldalmegjelenítést és 4 (!!) követője van a blognak, kevesebb mint egy hónap alatt!! Annyira köszönöm, hogy az hihetetlen!! ♥♥♥♥♥ 

|Madison Heart|

Tegnap előtt megérkeztek a fiúk, és tegnap rakták ki a videoklipet. Támogatták az ott élőket, és ezt szeretnék folytatni, de ma ünneplünk. 2 nap múlva kezdődik a turné és a fiúk szeretnének kirúgni a hámból. Ma dolgozom így a Kingstonba jönnek bulizni. Nem tudom mi fog kisülni ebből az egészből, de rosszat érzek és emiatt semmi kedvem bulizni, de muszáj, hisz Niall külön rám parancsolt, hogy hamarabb fejezem be a munkát. Benji rám mosolyog, majd biztatóan átkarol.
- Hamar lehúzod, utána mehetsz! - vigyorog rám.
- Kössz!! - sziszegem, mire felnevet és puszit nyom a homlokomra.
- Fáradt vagy, vagy mi? - elmosolyodom bágyadtan és megrázom a fejem.
- Rossz előérzet! - rántok vállat.
- Ne figyelj rá! Mindenki egészséges és nem lehet semmi gond. Inkább a barátoddal foglalkozz nagyon ki lehet már! - suttogja, mire a vállába bokszolok.
- Nekem te nem! Inkább szólj Joenak, hogy engedje be a vendégeket! - kibújok karja alól és a pulthoz megyek és törölni egy pár poharat. Pár percbe sem telik az ajtó nyílik és terület népesedni kezd. Elmosolyodom mikor ismerősök tűnnek fel a színen. A zene beindul, én pedig gyorsan végig nézek a ruhámon. A fekete ingem, ahogy szokott az utolsó két gömb nincs begombolva, a rövidnadrág ami már lassan picsanadrággá alakul át. És a kedvenc tornacipőm összefirkantva "I love me" és 'I love Niall' beszólásokkal.
- Csinos vagy ma! - felpillantok és a hat idiótával találom szembe magam, és hozzá tartozóikkal.
- Köszi! - csókot lehelnék szűziesen Niall rózsaszín ajkaira, de ő átvált és szenvedélyesen csókol tovább, egy köhintés szakít meg minket. Elválok, és végig nyalok duzzadt ajkaimon, amit a szöszi ragyogó szemekkel nézz.
- Én megmondtam! - köhint oda Benji.
- Te mint mondtam, fogd be! - szólok rá, mire Harry felröhög.
- Fogd be! - utánozza a hangom.
- Inkább szedj fel egy csajt, és kúrd meg hátul! - nyögök fel megadóan.
- Ezt megjegyeztem! - nézz rám sértetten, de szemeibe ott a jókedv.
- Na, Benji tudod, hogy szeretlek! - mondom megrebegtetve szempillám, mire Niall felköhög. - Barátilag!
- Na azé! - átölel, mire mosolyogva bújok hozzá.
- Ne légy féltékeny, hisz olyanok, mint két testvér! - Luke suttogja szerintem Niallnek, így elengedem Benjit és elküldöm az egyik csajhoz.
- Igaza van, Lukenak! Veled vagyok, ha őt szeretném már 2 éve együtt lennénk! - mondom biztató mosollyal, mire elmosolyodik büszkén, és rám kacsint.
- Szóval ki mit kér? - kérdezek körbe, mire egyszerre váltanak át gonosz mosolyba.

- Mikor szabadulsz? - kérdezi Niall behajolva a pultba.
- Azt hiszem 10 perc, Kicsim. Miért? - kérdezem mosolyogva.
- Mehetnékem van már veled! - elmosolyodom, és puszit nyomok arcára.
- 10 perc, de most sipirc táncolni! - elszontyolodik, de rám kacsintva be megy és ropni kezdi. Katere nézzek, aki mosolyogva figyelt minket, de szemét könnyek borítják, amiket a fények gyönyörűvé tesznek.
- Hé, minden oké? - kérdezem biztatóan elmosolyodva.
- Persze! Mi megyünk Lukekal! Légy boldog Madison, és tudod, csak hunyd le a szemed és nyisd ki a szíved! - suttogja, majd közelebb húzz magához. - Szeretlek! - suttogja.
- Én is Kate, és jó bulizást nektek! - suttogom lehunyva a szemem és elmosolyodom, mikor Luke rám kacsint és vigyorogva húzza ki Katet.
- Hé, miért sírsz? - kérdezi Benji, amivel a szívbajt hozza rám.
- Én nem sírok! - határozottan jelentem ki, de amikor ujjával letörli az arcomról a könnycseppeket elmosolyodom.
- Nem mondhatod, hogy nem sírsz! Na mi a baj? - kérdezi, mire megrázom a fejem.
- Csak szükségem van egy ölelésre vagy nem tudom. - belülről a szívem felpörgött, az agyamba furcsábbnál furcsább mondatok cikáznak, és mintha ez a nagy terem és szűkölne. Melegem lesz. Hiány érzetem. Mintha most vették volna el tőlem azt, amit eddig a legjobb dolognak tartottam az életemben.
- Hé hé hé! - mondja, és leültet az egyik székre. - Mit ettél ma?
- Semmit! - nyögöm ki nehezen. A torkom száraz, a gyomrom görcsbe és most azonnal ide tudnék hányni. Érzem homlokom az izzadság cseppeket.
- Hé. hányingered van? Vagy esetleg rosszul vagy? - a wc felé biccentek és azonnal odarángat. A wc felé görnyedek, ő felfogja a hajam és mintha ezzel elindította volna, keserűen tör ki belőlem az epe. Mikor úgy érzem végeztem felállnék, de minden erőmet kiadtam volna magamból. Leülök a falhoz és a wc - papírral törlöm meg az arcom.
- Idd meg! Mindjárt hozok kaját! - kezembe nyom egy pohár vizet, és itt hagyj. Miért lettem rosszul? Feltámaszkodom miután kiittam a poharat, és a tükörbe nézek. Arcom kezdi visszanyerni színét, ajkaimon a vízcseppek, amit le is törlök, megnyitom a csapot és arcomat megmosom. Az ajtó kicsapódik, én pedig ijedten nézzek a srácra, aki amint megtalál magához szorít.
- Hé haver! Engedd el, tudom félted, de ilyenkor levegő kéne neki. - Benji óvó hangja megmosolyogtat, Niall pedig morogva ültet le a wc - re. Lehúzom a maradékot, hogy ne legyen büdös, majd a fiúkra nézzek, akik aggódva figyelnek.
- Jól vagyok..most már! - gyengén elmosolyodom.
- Ezt megeszed, addig nem vagy jól! - elém tol egy elég nagy szendvicset, mire megrökönyödve nézzek rá.
- Nem fogom tudni megenni! - mondom és érzem a feltörő hányingert.
- A felét, legalább. - Niall és Benji könyörgő tekintette megerősít és képes vagyok lenyelni a feltörekvő hányingert, és beleharapok. Minél többet eszek annál erősebbnek érzem legyengült testem.
- Ki áll a pultnál? - kérdezem újabbat harapva, mire elmosolyodnak.
- Azzal te most ne törődj. Jobban vagy? - Harry esik be lihegve.
- Bocs, hogy késtem egy csajt fűztem, mikor meghallottam, hogy az egyik pultos csaj rosszul lett! - liheg tovább. A poharamat átmosom és öntök bele vizet majd odaadom neki.
- Igyál! És nem kéne ilyen gyorsan terjednie a híreknek! - mondom mosolyogva és tovább eszek. Liam és Sophia is megjelenik, a csaj rám vicsorog, még Liam aggódóan nézz.
- Jól vagy? - kérdezi, mire felhorkanok.
- Megzavart a rosszullétem valamit? Ugyan gyerekek, miattam nem kellett volna, ide sietni, így is már it van Harry is szerencsétlen egy csajt hagyott miattam ott! - mondom ránézve, mire csak legyint, Benji meg felkuncog mellettem.
- Egy ismerős fontosabb egy idegennél! - elmosolyodom, majd felállok.
- Köszönöm a szenyót és most már, hogy jól vagyok, mindenki mehet a dolgára. - Liamre pillantok, aki meglepetten néz, majd eltűnik, mert Sophia kihúzta innen. Harry megölel, majd visszasiet és újra hárman maradunk.
- Letelt már az a 10 perc? - kérdezi Niall rám pillantva.
- Tényleg, Mad! Neked már lejárt a munkaidőd és lassan nekem is! - mondja mosolyogva.
- Remek, akkor ha nem baj elrabolom a beteget! - mondja Niall megfogva a kezem.
- Ugye tudod, hogy kint mínuszok repkednek és én hogy vagyok? - kérdezem mire Niall megáll,végigfuttatja szemét és elmosolyodik.
- Gyönyörűen! Szóval 2 perc és itt vagyok érted! - mondja majd csókot lehel az ajkaimra és elsiet.
- Hé. tényleg jól vagy? - kérdezi Benji.
- Jól leszek! Tényleg. Jól esett beoltani Liaméket!  - suttogom, mire felnevet.
- Akkor már tudtam, hogy visszatértél. De miért voltál rosszul? - megrántom a vállam, majd megölelem.
- Találkozunk holnap! - összetúrja a hajam, mikor elengedem, majd intek és ott hagyom. A kabátomat kikapom a pult alól és elindulok a kijárat felé. Biccentek Joenak, aki visszabiccent, majd egy irányba mutat. Odapillantok és felfedezem Niallt. Elmosolyodom és hátulról megölelem.
- Bocsi, de nagyon siettek a barátnőmért kéne visszamennem! - elengedem és mosolyogva döntöm meg a fejem. Megfordul és mikor meglát elvigyorodik.
- Megmondtam, hogy visszamegyek érted! - szid le, mire elvigyorodom.
- Én pedig megkönnyítettem a dolgod. De léci siessünk, mert jéggé fagyok! - elkomolyodik, és kinyitja az anyós ülést, majd ő is át siet és bemászik. Az események felgyorsulnak ezek után. Mi a kocsiban, mi a házban, mi egymás szájába, mi az ágyban, mi lihegve, majd a telefon, Luke az. Sír, zokog. Én kérdezem mi történt? Ő nem felel csak a kórház nevét nyögi ki. Ismét mi csak most kapkodunk. Mi a kocsiban, mi a kórház előtt. Majd a kórházban, Luke - ot megtaláljuk a székben. Még mindig zokog. Odasiettek. Leguggolok. Rázogattam a térdénél fogva. Felnézz rám. Szemeiben az összetörés, az elvesztés és a végtelen fájdalom társul a milliónyi könny mellett. Csak egy szót suttog. Leolvasom. Lesápadok. Hátramegyek földre és érzem a maró könnyeket a szememben. Niall kiabál mellettem, hogy mi van, de én csak Lukeot nézzem, ahogy ő engem. Végül kimondom, csendben, de meghallja. Leül mellém és megszorítja a kezem. Én pedig újra kimondom, azt amit soha nem akartam, amiről álmodni se mertem volna.
- Meghalt.

VIII.

Hello Törpikék! Új rész, de először is köszön a 830 (!!) oldalmegjelenítést kevesebb mint egy hónap alatt. Annyira jó érzéssel tölt el, hogy a mai részben elég sok huncut rész lesz! :3 Na jó, befogtam még egyszer köszön és jó olvasást!! :D :3 ♥♥♥ És hatalmas puszi mindenkinek!!

|Madison Heart|

- Szóval? - kérdezi felvont szemöldökkel.

- Beszélhetnék a barátnőmmel...négyszemközt? - kérdezem, mire Liam eltaposva a csikket visszamegy a házba. - Mindenre van magyarázat. - vágom rá, mire elmosolyodik.

- Tetszik? - kérdezi, én pedig addig hátrálok még meg nem érzem az erkély korlátját és lecsúszok a földre.

- Kate, mi már csókolóztunk is..tegnap, este. - suttogom.

- Úristen! Ez komoly? - lehuppan mellém kíváncsian nézz rám. - Mindent el kell mesélned!

- Kate! Barátnője van! Nekem pedig ott van Niall! - vágom rá, mire zavarodottan megrázza a fejét.

- Én tudom, hogy kinek ki van ott, de ti vonzódtok egymáshoz az első pillanattól fogva! - vágja rá. 

- Ne hordj össze marhaságokat, Kateline. Liam szerelmes abba a kurvába, én pedig boldog vagyok Niallel. - suttogom.

- Boldog vagy.. - nem kérdez többet. Némán ülünk ott és hallgatjuk a tücsök zeneboáját. Boldog vagyok?

- Úgy látszik nekem kell felvilágosítani arról téged hogy szerelmes vagy. - suttogja. Rákapom a tekintettem. Vigyorog.

- Szerelmes? - felvonom az egyik szemöldökömet. Kate bólogat vigyorogva, majd mesélni kezd.

- Szerelmesnek lenni a világ legszebb érzése. Mikor meglátod már akkor pillangók repkednek a hasadban és földöntúli érzés kerít hatalmába. Mikor megcsókol kidöglik pár lepke, de boldog vagyok. A felhők felett lebegsz, és mikor a karjaiban tart mintha csak ti ketten lennétek, és minden megszűnik. Mintha egy buborékban lennétek- elmosolyodom, ahogy ábrándoz. Ő szerelmes, én nem.

- Látod ilyen szerelmesnek lenni, de én nem vagyok az!
- Az vagy csak annyira ön marcangolod magad, hogy Liammel csókolóztál, hogy nem látod az apró jeleket. Csukd be a szemed! - mondja, mire értetlenül nézzek rá. - Csináld már! - megteszem. Lecsukom a szemem.
- Képzeld el hogy Vele vagy. Hogy hozzád ér, magadba szívod az illatát, a pillangók a hasadban sorra nyiffannak ki, majd megcsókol. - elképzeltem. És hülyén nézzek Katere.
- Mondtam, hogy nem vagyok szerelmes! - megrázza a fejét és feláll.
- Csak nem hiszel benne! Higgy benne, mert ha túl későn jut eszedbe lehet végleg elveszted! Most pedig gyere, menjünk vissza! - felpattanok és visszasiettünk. Niall még mindig eszik, Zayn egy szőke lánnyal beszélget, Liam és Sophia egymás szájába. Nézve őket tudatosul bennem, Liam talán nem az, akinek mutatja magát. Fent még velem akart csókolózni, de most ott matat a kurva szájába.
- Hé, Mad! - az előttem állóra pillantok és elmosolyodom.
- Hello, Zayn és..  - nyújtom a kezem a lány felé.
- Perrie Edwards.
- Madison Heart, és ti ketten? - kérdezem, mire elmosolyodnak.
- Hát alakulgat, de lassú tempóba haladunk, mert nekem ott az x - faktor, nekik meg lassan a turné. - válaszol, mire Zayn-re pillantok. Szemei ragyognak, ajkaink büszke vigyor.
- Hát szurkolok nektek. - mondom elmosolyodva.
- Köszönjük! És Niall meg te? - kérdezi Perrie.
- Igen. Most hogy mondod. - körbenézzek, mert eltűnt a konyhából. Nem sokáig kell keresnem, derekamon két erős kart érzek meg, nyakamon pedig pár enyhe, élvezetes csókot.
- Hello! - köszönök felé fordulva.
- Szia! - ajkait számra nyomja, és falni kezdi ajkaimat, majd elenged én pedig kómásan döntöm a fejemet a vállának.
- Ha valaki azt meri mondani, hogy nem szeretitek egymást én azt fenék billentem. Mintha 100 éve nem találkoztattok volna! - mondja Zayn elhűlten.
- Majd ti is fogtok így, Haver! De mi most megyünk! További jó bulizást! - mondja Niall, majd berángat a táncparkettre és a derekamra teszi kezeit. Nyaka köré fonom a karomat, fejemet mellkasára hajtom és lassan billegünk.
- Kifáradtál? - kérdezi nevetve.
- Az erőmet gyűjtöm és azt hiszem, kéne még egy ital. - nyújtózkodik, majd arrébb lök.
- Tessék. - egy üveg sört nyújt át, én pedig mosolyogva húzok le belőle. Ránézzek és megfordulva mozogni kezdek a ritmusra.


- Köszi, hogy itt voltatok! - ölel meg Harry, Niallel pedig lepacsiz.
- Nincs mit! További jó estét! - mosolyodom el, majd kiesek a házból. Niall a kocsihoz rángat, majd beültet az anyós ülésre és amint mellém ér már indítja is a kocsit.
- Miért siettünk? - incselkedve nézzek rá, ő pedig elhűlve rám.
- Tudod, ha nem lettek volna ott az emberek simán letepertelek volna, sőt! Szóval egy köszt simán megérdemlek! - rekedtes hangjától még jobban beindulok. Végigszántom nyelvemet alsó ajkamon, és szexin nézzek a nagyon koncentráló barátomra.
- És hova megyünk?
- Hozzád vagy hozzám? - rám néz, de csak egy picit.
- Hozzám. Kényelmes az ágy! - elvigyorodom, majd végigsimítok combján. A kezemet ölembe ejtem és némán, vigyorogva figyelem tovább az utat.
- Menjünk! - suttogva állítja le a motort és rám emeli kék íriszeit. Bágyadtan elmosolyodom és szólásra nyitom a szám.
- Menjünk be! - biccent és kiszállunk. Eljutunk a lakásom ajtajáig és amint befejeztem a kulccsal való szarakodást, Niall  nyakamra tapasztja ajkait.. Huncut mosoly terül szét az arcomon, szemeim lecsukodnak mikor szívni kezdi a bőrt. Nyakamat balra nyújtom több területtett adva neki, és nem sokat várva egy nyögés szakad ki ajkaim közül.
- Menjünk be! - suttogom. Ajkai felszívódnak - ami miatt csalódott leszek -, de Niall karjaiba termek gyorsan. Karom nyaka körül pihen és mélyen nézzek íriszeibe.
- Ugorj! -  rekedtesen felnyög, én pedig teszem, amire kér. Lábaim derekára csavarodnak mi meg szem magasságba leszünk. Ajkaira lecsapok, mint párduc az áldozataira. Elindul velem be, lábaival belöki az ajtót és felhurcol a szobámba. Lelök az ágyra, leveszi pólóját - ajkamba harapva futottam végig tekintettem felső testén -, majd visszamászik és csókot lehel ajkaimra.

Derekamon két erős kar pihen, nyakamat lélegzetet simogatja, lábaink összekulcsolva egymáson. Kinyitom szemeimet - azzal egy időben el is vigyorodom - és óvatosan megfordulok. A szöszi haja kócosan, mégis szexin pihen feje búbján, ajkai egy pici résre nyitva. Kezeimmel végig simítok meztelen felsőtestén, közben szememmel csak arcát figyelem. A levegő megreked, majd kinyitja az egyik szemét.

- Hello! - köszönök mosolyogva.

- Szia! - másik szeme és kinyílik és miközben szűzies csókot lehel ajkaimra, maga alá gyűr.

- Nem rég hagytuk abba! - nevettek fel, mire tekintettét szemembe fúrja.

- Ki miatt is? - incselkedve kérdezi, mire ártatlanul rebegtettem meg a szempillám.

- 2 - szer miattad! - nevetve rázza meg a fejét, majd megcsókol.

- Kielégíttethetetlen vagy! - alsó ajkába harapok és fordítok a helyzetünkön. Végig simítok mellkasán, majd kajánul felvicsorítok rá.

- Mi tervez, Milady? - kérdezi, de nem tőröm vele. Ajkaimat nyakához nyomom és keresve egy jó helyet, csókolgatni kezdem. Nem kell sok popsimnál megérzem növekvő erekcióját, így szívni kezdem.

- Bassza meg, Mad! - suttogja rekedtesen, mire felkuncogok. Miután kiszívtam őt rendesen, puszit lehellek szájáig, arra pedig mély csókot nyomok. Majd lepattanok róla és a fürdőbe rohanok, bekulcsolva az ajtót. Hamar jön a válasz, két kopogás és a rekedtes szexis, ír akcentusos hang.

- Ez nem vicces, Mad! - hangja kérlelő, ám nekem mégis gonosz mosoly kúszik arcomra.
- Sajnálom, Niall! Szex szagom van, és le kell zuhanyoznom!
- Akkor legalább együtt!
- De nem érsz hozzám? - kérdezem vigyorogva.
- Nem érek! Becsszó! - kinyitom az ajtót, és vigyorogva dőlök neki a falnak.
- Akkor zuhanyozhatunk együtt! - rám kacsint, majd megfogja derekam hátulról és felemelve berak a zuhany alá.
- Rossz kislány voltál, Madison! - mondja, majd vigyorogva megnyitja a vizet. Beszáll a hátam mögé és elhúzva az üveget, hogy a földre ne menjen víz fordít meg és csókol szájon. - És ezért büntetés jár!


- Oké! Azt hiszem sikerül! - nevetve törlöm meg a hajam. Niall kíváncsian nézz rám.
- Mi?
- Kielégítettél, amennyire tudtál! - csókolom meg szűziesen, majd elmegyek mellette. A telefonom rögtön megszólal, és az öve is követi. Mosolyogva ránézzek, majd felveszem.
- Igen? - szólok bele.
- Hello! Tegnap eltüntettek? Felmehetünk vagy simán bemenjünk az ajtón? - Kate hangja kipukkasztja a láthatatlan buborékot, és rá kell jönnöm, ennyi volt, hogy Niallel kettesbe legyek.
- Hát... Mindjárt ajtót nyitok! - mondom elhúzva a szám.
- Siessetek azzal a menettel! Kezdek fázni! - kiabálja Luke. Szem forgatva kinyomom, majd Niall felé fordulok, aki bólint, majd rám néz és leteszi.
- Van egy nagy bökkenő! - mondja és közelebb jön. Nyaka köré csavarom a karom és kíváncsian nézzek rá.
- Mi lenne az?
- A menedzsment szólt, hogy 20. - ra ki kell adnunk a One Way Or Another videoklipjét! - húzza el a száját. - És? - kérdezem mosolyogva.
- Amint itt leforgattuk a egy részét megyünk Afrikába jótékonykodni! - büszke mosoly jelenik meg arán.
- És mi tart vissza?
- Te! - mondja komolyan.
- Én? Miért? - kérdezem meglepetten.
- Mert most feküdtünk le! Nem egyszer, de azért egyből itt hagyni téged, nem lenne furcsa? - kérdezi, mire felnevettek.
- Niall! Híres vagy, és a munka meg a directionerek az elsők! Szóval öltözz és menj! - mondom mire meglepetten sunyi mosoly kerekedik az arcára.
- Kidobsz?
- Ha az kell tennem, akkor igen! - hamar kész van, a derekamra teszi a kezeit és megcsókolva, helyezi fejét a nyakamba.
- Ha visszajöttem, ezt visszakapod! - a nyakamat megharapja, amitől felnyögök majd elégedett mosollyal elenged, és csókot küldve ott hagy. Pár perc múlva Kate szalad fel vigyorogva.
- Azt a jó büdös! Szellőztetni most! Mi ez az oltári nagy szexszag? - kérdezi, mire felröhögök.
- Ne cikizz! Most ment el! - mondom lehuppanva az ágyra.
- És milyen? - huppan le mellém.
- Állati jó az ágyban!